Leírás
A földtani kutatás eredményeként feltárt alginit kőzet tulajdonképpen fosszilis iszap. Alapja egy alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni porból, tufából álló kőzet (liholit-algalit). A Kárpát-medence pannon-tórendszerének nyugalmát a pliocén korban (3-5 millió évvel ezelőtt )heves vulkáni kitörések zavarták meg. Ezek nemcsak a jól ismert bazalthegyeket hoztak létre, de speciális tufagyűrűket is, melyek belsejét a vulkanizmus elcsendesedése után víz töltötte ki, krátertavak keletkeztek. A krátertavak vizét a Nap sugárzása mellett hévforrások, gejzírek is melegítették, és a Föld mély rétegeiből kioldódott mikroelemekben, ásványi sókban dús forrásvizes oldatok tápanyagban gazdaggá tették. Ehhez adódtak még a vulkáni tufák üveganyagának bomlásából származó szervetlen ásványi kolloidokban lévő elemek. A jól elzárt, nyugodt vizű krátertavakban a különleges körülmények együttes hatására elszaporodtak az algák és más, lebegve élő vagy úszó állati és növényi szervezetek. Elhalva keveredtek a sűrű, parti növényzetről behordott, bemosott virágporok, levelek maradványaival, majd leülepedve a krátertó aljára, ott az oxigénhiányos, anaerob környezetben tufamálladékkal és más plankton és nekton szervezetek elhalt maradványaival együtt szapropel iszapként halmozódtak fel. Ez a biomassza évmilliók során - speciális fizikokémiai változásokon keresztülmenve - érte el jelenlegi állapotát és vált az alginit nevű kőzetté. (Az elnevezés az alga biomassza eredetére utal.) Eddig 64 elemet mutattak ki az alginitben, amely tehát rendkívül gazdag makro- és mikroelmekben. Ezek azelemek hármas rétegszilikátokban szervetlen kötésben, illetőleg humuszanyagokkal, humin-savakkal szerves, vagy kelát kötésben vannak jelen. Az alginitet elsősorban a mezőgazdaságban használják, talajjavításra.
